Egészséges életmódra való törekvés és a kultúrális értékek megtartása
Mozgásfejlesztés
A mozgás alapvető szerepet tölt be az óvodánkba járó gyermekek fejlődésében, mind a testi, mind a pszichikus funkciókat tekintve. Mozgásos-játékoknak jelentős szerepük van a mozgásigény kielégítésében, a képességfejlesztésben és a feladatmegoldó képesség alakításában. Lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az állandóan változó külső környezettel összefüggésben az észlelési funkciók tökéletesedjenek.
A mozgásokkal gyűjtött tapasztalatok szükségszerűen kreativitást, tér - és helyzetértékelést igényelnek a gyermektől. A természetes mozgások elősegítik a koordinációs képességek fejlődését is, melyek segítségével a mozgásszabályozás megvalósul. A koordináció megnyilvánul a mozgásvégrehajtás minőségében és a mozgáselsajátítás eredményességében, tehát a gyermek egy adott mozgás végrehajtása során folyamatosan igazodik a külső és belső környezetből nyert információkhoz és ez által képes a feladatnak megfelelően cselekedni. Minél változékonyabb a külső környezet, annál magasabb szintű szabályozó folyamatra van szükség a feladatok megoldásához. A sokszori gyakorlással, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket. A megfelelő terheléssel az aktivitási szintek változtatásával is a testi képességek fejlődését segíthetjük. Ez egyénenként eltérő lehet. A fejlődés nyomon követése fontos feladat. A fejlődést elősegíteni csak a gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodva lehet. Itt is érvényesül differenciált egyéni fejlesztés. A testi-, motoros-, és a pszichikus képességek szoros összhangban vannak egymással. "Vigyázzunk a gyerekekre! - de ez nem azt jelenti, hogy nem engedjük őket mozogni, hanem azt, hogy tegyük alkalmassá, képességeikhez igazított gyakorlatok végeztetésével egyre bonyolultabb és nehezebb feladatok megoldására." A mozgásos játékok alkalmasak az SNI-s gyermekek speciális fejlesztési feladatainak megvalósítására, hiszen az idegrendszer fejlődésére kiválóan hatnak. Ehhez elengedhetetlen a gyermek pontos ismerete, mert a játékokat a gyermek képességeihez kell igazítani. Az ismétlésre, gyakorlásra megfelelő időt kell hagyni.
A játékban szerzett mozgásos ismeretek révén tapasztalatokat szerez a gyermek:
- az erőfelhasználás gazdaságosságáról,
- az erőkifejtés optimális, vagy maximális alkalmazásának szükségességéről, az
- egyensúlyhelyzet megtalálásáról,
- a különböző sebességviszonyok között végzett feladatok, helyzetek reális megítélésének lehetőségéről,
- a mozgások pontosságának és kellő időzítésének célszerűségéről,
- a váratlan helyzetekben való célszerű mozgásviselkedésről,
- a testi épséget veszélyeztető szituációkban a legjobb megoldást kívánó döntésekről.
Mindennapos testnevelés
A mozgásfejlesztés nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testnevelés nélkül, melyet jó idő esetén, az udvaron tartunk. Amennyiben nem tudunk a szabad levegőn mozogni, a tornaszobát, vagy a csoportszobát használjuk a mozgásos játékok végrehajtására. Az anyag döntő részét főleg a játékok alkotják, melyeket a mozgásformák bonyolultsága szerint a gyermek fejlődési sajátosságaihoz igazítva választunk ki. Az alkalmazás lehetőségeit az adott gyermekcsoport előképzettsége, testi és pszichés fejlettsége, valamint a korábbi mozgások készségszintje határozza meg.
Mozgás
A foglalkozásokon begyakorlott mozgásformák a játékban állnak össze teljes mozdulatsorrá. A komoly figyelemkoncentrációt igénylő gyakorlatok után egy lazább, kötetlenebb formában kínálunk gyakorlási lehetőséget a gyermeknek. Itt válik el, hogy a tanultakat képes-e alkalmazni. Az egyéni fejlettségnek megfelelően szaporodnak a szabályok, melyeknek a gyermek tudása gyarapodásával boldogan tesz eleget.
Új mozgásos játékokkal ismerkedik meg, gyakorolja a szabályokat. Ha egymás utáni napokon játszunk, csiszolható, változtatható, a csoport-, és az egyén fejlettségének megfelelően. Amikor kiforr a játék, a gyermek ráérezni az ízére, akkor jelenti az igazi szórakozást.
Mozgáskotta módszer
A mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A széleskörű játékos formák megteremtik annak a lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgálhat. Eredeményesen tudjuk használni, a sajátos eszközrendszer mellett a mozgás és személyiség fejlesztés szolgáló tevékenységekbe.
Kultúra
Tótkomlós, Magyarország dél-alföldi szlovák lakta településeinek egyike. Nemzetiségi kisváros, ahol az együttélés sokszínű és gazdag kultúrát eredményez, és olyan gazdagságot ad, mint egymás értékeinek megbecsülését, a tőlünk különbözőek elfogadását, ismereteket és nem utolsó sorban tudást.
Verselés, mesélés
Az érzelmi biztonság, és az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei a versek-mesék. Óvodánkban megkülönböztető figyelmet fordítunk a gyerekek irodalmi nevelésére, mivel annak jellemformáló és esztétikai ereje van. A népi- népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek, az esztétikai és érzelmi hatások révén a személyiség sokoldalú növekedését biztosítja, emellett a beszédkészség fejlesztésének is hatékony eszköze. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermeket megismertetjük egyszerű cselekményszálon futó rövid, élethű történetekkel, állatmesékkel, versekkel, mondókákkal, melyek segítségével érzékelik a mozgás, a ritmus révén a nyelv zeneiségét. Egyéni fejlettségtől függően lehetőséget adunk mondóka és vers mondására.
Mesélünk bonyolultabb cselekményű, nem valósághű elemeket tartalmazó meséket, tündérmeséket. Így kettős tudat kialakításával fejlesztjük fantáziájukat, kreativitásukat. A versek, mesék, történetek kapcsolódnak a közvetlen természeti - társadalmi-környezeti ismereteikhez (család, óvoda, testünk, én-kép, növények, állatok.) Lehetőséget teremtünk a mese újra átélésére - dramatizálás, bábozás, kitalált és folytatásos mese, drámajáték - segítségével, (síkbáb, kesztyűbáb, fejdísz, jelmezek), amelyek hozzájárulnak a beszédkészség fejlesztéséhez az aktív és passzív szókincs bővítéséhez. Lehetőség van a gyermeki önkifejezésre a saját vers- mesealkotásakor, melyet mozgással vagy ábrázolással kifejezheti. Ennek feltételei mindennap a gyermekek rendelkezésére állnak. Metakommunikációs eszközök segítségével segítjük a mesék mondanivalójának átélését. A mesékkel való azonosulást a mesehangulat megteremtésével érjük el. Az érdeklődésük felkeltéséhez változatos módszereket alkalmazunk.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A zenei neveléssel az érzelmeken keresztül hatunk a gyermekre. Zenei anyanyelvünk művészi értékei a mondókák, énekes játékok, gyermekdalok. Az óvodánkban az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok, az éneklés örömet nyújtanak a gyerekek számára. Felkeltik a zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az ének- zenei tevékenységek során a gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermek számára. Óvodásainkkal az élményt nyújtó közös ének - zenei tevékenység során felfedeztetjük a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Amiben sajátosan más a zene, az a megfoghatatlan, láthatatlan hanginger, amit együtt hozunk létre. Az énekléssel és a mozgással két különböző dimenziót kötünk össze: a teret és az időt. A ritmus időbeni történést jelent, az azt kísérő mozgás: térben történik, térváltoztatásnál esetleg egy távolságot is megszabhat. Gyermekeink számára így a hang vizuálisan is felfogható ingerré változik, ami a zene képi megértését is segíti és az elvont gondolkodásukra visszahat. Hat a teljes személyiségre, fejleszti a közösség összetartását. A népdalok éneklésével, a gyermek néptáncokkal és népi-játékokkal, a hagyományok megismerését, továbbélését segítjük.
Rajzolás, festés, mintázás
A gyermekek életkorának megfelelő vizuális tapasztalatokat nyújtunk, hogy érdeklődésüket felkeltsük az ábrázolási tevékenységek iránt. Különböző technikákkal ismertetjük meg őket, (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munkával) továbbá műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel, mely sokszínű tevékenységekre ad lehetőséget. Alkotó műhely jellegű, állandó sarok áll gyermekeink rendelkezésére, ahol biztosítjuk számukra, hogy nap, mint nap tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínű tulajdonságát, variálhatóságát, az anyaggal való játék, alkotás élményét. Az ábrázolás, mintázás a gyermek számára az önkifejezés egyfajta formája, mellyel élményeit közvetíti. Örömteli tevékenység, az ismétlés, a kibontakozás, a kreativitás lehetőségét hordozza magában. A képi megjelenítés oldja a pszichés feszültséget. Érzelmi töltetet ad az ünnepek alkalmával az ajándékkészítés.
Törekszünk a gyermeki alkotások bemutatására és a tehetségek bátorítására. Tevékenységek során az egyéni bánásmódot - differenciálást, fokozatosságot (a technikák fokozatos nehezítését) alkalmazzuk. A kiemelkedő képességű gyermekeknek lehetőséget biztosítunk a bonyolultabb technikák kipróbálására, gyakorlására.
Munkajellegű tevékenységek
A gyermekek számára a munka: játék, mely még az óvodáskor végére sem különül el teljesen. Egy - egy tevékenységet sem az eredményért végez el, hanem magáért a tevékenységéért, a közben átélt sikerélményért. A fejlődés közben egyre inkább megjelenik az eredményre törekvés, mint ösztönző erő. Jó érzéssel tölti el, és további cselekvésre motiválja, miközben rájön, hogy mennyi mindenre képes egyedül, másoktól függetlenül. Képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért. A munka a játékkal sok vonatkozásban mutat azonosságot. A személyiségfejlesztés tevékenységi formája és egyik hatékony eszköze, elősegíti az életre való felkészülést és a társadalmi gyakorlat megismerését. Lehetőséget ad a „más” gyermek számára tapasztalatszerzésre, különféle szokások megismerésére, elsajátítására, a kompetenciaérzés, az önbizalom fejlesztésére.
